3x20 Maternal Instinct (Anyai ösztön) című részben megemlítették, hogy egy földi mítosz szerint Ozírisz egyszer Széth elől hajdanán Kheb bolygón rejtőzött el. Bra’tac ezt kiegészítette azzal, hogy a Jaffa legendák szerint ez valószínűleg a Loc’na Ko bolygók egyike lehetett.

4x13 The Curse (Az átok) című részben Dr. Sarah Gardner Steven Raynerrel és Dr. Jordannel együtt az Ízisz és az Ozírisz edényeket, valamint a hozzájuk tartozó egyéb leleteket kutatta. Dr. Jordan temetésén találkozott Daniellel, ahol többek között utalás történt arra is, hogy egykor jártak egymással. Kíváncsi volt rá, hogy Daniel mit csinált az elmúlt 5 évben, de Daniel természetesen nem árulhatta el. Az epizód során kiderült, hogy ő a felnyitott Ozírisz edényből Sarahba bújt Ozírisz Goa'uldja. Társa, Ízísz edénye azonban megsérült és emiatt a Goa'uld meghalt. Ozírisz követte Stevent Ozírisz és Ízisz templomába, ahol az amulet segítségével hozzájutott egy Goa'uld kézifegyverhez. Miután nem tudta meg Danieltől a csillagkapu helyét, ezért jól elrejtett hajójával hagyta el a Földet. Megígérte, hogy még visszatér.

5x04 The Fifth Man (Az ötödik tag) című epizódban nem szerepelt, de Frank Simmons ezredes mutatott róla Daniel Jacksonnak egy fényképet. Arra volt kiváncsi, hogy vajon az újabb Goa’uld barátnő mennyire befolyásolja a tudós ítélőképességét.

5x15 Summit (A csúcstalálkozó) című részben elfogadta Zipacna meghívását, akiről azt hitte, hogy szövetségre akar lépni vele. A beszélgetésükből kiderült, hogy Ozírisz nagyon rövid idő alatt tekintélyes sereget szerzett. Végül Anúbisz nevének megemlítése meggyőzte, hogy érdemes Ziapcnára hallgatnia. A Goa’uld elmondta, hogy nagyszabású támadást fog intézni Revannán a Tok’ra bázis ellen, hogy megszerezze az új fegyverüket. Ozírisz nyolcadikként bebocsátást nyert a Hassara-rendszerben lévő találkozóra, ahova egyébként kevés hadereje miatt még nem vehetett volna részt. Yu azonban beleegyezett a jelenlétébe. Ozírisz felismerte a magát lo’taurnak kiadó Daniel Jacksont, de nem árulta el, míg a férfi miatta nem vetette be az érzékeket manipuláló szert. A tudóssal személyesen akart végezni némi kínvallatás után.

5x16 Last Stand (A végső mentsvár) című epizódban Daniel a gyűrűjében lévő szert Ozíriszbe is bejutatta és elhitette vele, hogy Yu szolgája, Jarren. Ozírisz felfedte a rendszeruraknak, hogy Anúbisz küldötte és hogy rendszerúri státusza után ő lesz a képviselője. Baalék eléggé megrökönyödtek a merész kijelentésein. Anúbisz visszatérését legjobban ellenző Yuval a szolgák jelenlétében magánbeszélgetést folytatott és megemlítette a tervezett Föld elleni támadást. Aztán a többieknek egységről szónokolt, de tulajdonképpen megfenyegette őket Anúbisz nevében. Új urának megerősödésének hírére Daniel megint nem vetette be a szimbiontaölő mérget, pedig már Sarah feláldozására is hajlandó lett volna. A tudós elcsalta Yu hajójára és megpróbálta magával vinni, de felbukkant Yu, aki közelharcba keveredett Ozírisszel. A Goa...

Ozírisz az egyiptomi Uszir, Wsir görögösített alakja. A természet termőerőinek istene, a túlvilág uralkodója. Plutarkhosz szerint a földisten (Geb) és az égistennő (Nut) idősebb fia. Testvérei: Ízisz, Nepthüsz (Nehebhut), Széth. Ízisztől született fia Hórusz. Ő volt a legősibb időkben uralkodó istenek sorjában a negyedik. Dédapja Ré, nagyapja Su és apja Geb hatalmát örökölte. Egyiptom uralkodójaként leszoktatta az embereket a vad életmódról, az emberevésről. Megtanította őket a gabonafélék (árpa, tönkölybúza) termesztésére, szőlőtelepítésre, kenyérsütésre, sör- és borkészítésre és bevezette náluk az istenek tiszteletét. Öccse Széth, a sivatag gonosz istene, át akarta venni a hatalmát, ezért elhatározta, hogy megöli Ozíriszt. Ozírisz győzelmes ázsiai hadjáratáról hazatérve lakomát rendezett. 72 cinkostársával Széth is megjelent a lakomán, amelyre egy díszes ládát (nyilván szarkofág) vitetett, mondván annak ajándékozza, akinek a méretáhez illik. Amikor a próbánál Ozíriszra került a sor, belefeküdt a pontosan az ő méretére szabott ládába, az összesküvők rácsapták a fedelét, ólommal leforrasztották és beledobták a Nílusba. A víz parta sodorta ládát, amely fennakadt a hangabokrok gyökereiben. Ízisz, Ozírisz hűséges hitvese megtalálta férje holttestét, csodás módin kiváltotta belőle megmaradt életerejét és a halott Ozírisz fiút nemzett neki. Ezután Ízisz eltemette Ozíriszt, majd elvonult a Nílus-delta mocsarai közé, ahol megszülte és felnevelte fiát, Hóruszt.
Amikor Hórusz felnőtt, harcba indult Széth ellen. Először vereséget szenvedett, sőt egyik szemét – Varázsszemét – is elvesztette, de aztán hozzá pártolt a szerencse. Legyőzte Széthet, visszavette tőle kivájt szemét és lenyelette halott apjával. Ozírisz életre kelt, de nem akart a földön maradni, földi trónját átadta Hórusznak, ő maga pedig átköltözött az alvilágba, ahol uralkodott és ítélkezett. Egy másik mítoszváltozat szerint Széth nem ládába zárta Ozíriszt, hanem 14 részre darabolta a testét és szétszórta Egyiptom egész területén. Ízisz összeszedte és összeillesztette a testrészeket, amjd eltemette a holttestet. A 14 testrészről szóló mítoszváltozat valószínüleg azért keletkezett, mert magyarázat kellett arra, hogy miért is van Egyiptom több városában is Ozírisz-sírkamra. Az isten testének tehát csak egy-egy része nyugodott mindegyikben. Ennek a magyarázatnak némileg ellentmond az az elbeszélés, mely szerint Ízisz összeszedte Ozírisz phalloszán kívül (ezt egy hal lenyelte) minden testrészét és eltemette Abüdoszban. Plutarkhosz Ízisz és Ozírisz című értékezésében mind a két változatot leírja: Széth kétszer végez Ozírisszal. Némely változat szerint nem Hórusz, hanem Ízisz egyedül vagy nővére Nepthüsz segítségével kelti életre Ozíriszt. Ozírisz eltemetését hol Ízisznek, hol Anubisznak tulajdonítják.
A nemzetségi szervezet korában, amikor Ozírisz kultusza keletkezett, a természet termőerőit megszemélyesítő istenként tisztelték őt. A természettel való kapcsolata megmaradt Egyiptom egész története folyamán. Általában a fák között ülve vagy szőlőindákkal átszőve ábrázolták alakját. A testét mindig zöldre festették. Azt tartották, hogy a növényekhez hasonlóan mindig évben meghal, majd új életre kel, mindig, még holtában is – megmaradt benne az életerő. A síremlékek ábrázolásain Ozírisz fát növeszt vagy az Ozírisz-múmiából kalászok nőnek, amelyeket egy pap locsol. Néha a sírokra rámára kifeszített vásznat helyeztek, azon kiformálták Ozírisz alakját és tönkölybúzamagot vagy árpamagot vetettek bele: ha Ozírisz földtestén kizöldül a növény – új életre kel a halott. Ozírisz eleinte csak az elhunyt uralkodókkal azonosult. A Piramiszövegekben a fáraók haláluk után Ozíriszhoz hasonultak, Ozírisz a nevük jelzője lett. A Középbirodalom korától kezdve minden meghalt egyiptomi ember azonosult Ozírisszal (vagyis azt tartották, hogy az elhunyt, Ozíriszhoz hasonlóan, halála után életre kel és minden későbbi halotti szövegben Ozírisz áll az elhunyt neve előtt). Mint a holtak istene a túlvilág legfőbb bírói tisztét is betöltötte. A hiedelem szerint előtte jelenik meg a zelhunyt, amikor ráteszik szívét a mérlegre, amelynek másik serpenyőjében Maat istennő szobrocskája az ellensúly. Ha az elhunyt igaznak bizonyult, a "paradicsomi-mezőkre" (Jaru-föld) került, évezte az örök életet.
Kezdetben Ozírisz alighanem csak helyi isten volt Dzseduban, a Nílus-delta keleti részében. Amikor azonosult a város másik istenével, annak jelképeivel (jogarral és korbáccsal) mutatták, ezek később minden ábrázolásban megjelentek. Miután az uralkodói kultuszban elfoglalta ezt a központi helyet, különösen Abüdoszban, a fáraók temetkezési helyén tisztelték, ahol felváltotta Anubiszt, a holtak istenét, aki úti- és segítőtársa lett. Mint a földisten Geb fiát, aki halála után lement a föld alá, a föld mélyének isteneként is tisztelték: az ő vállain nyugszik a világmindenség és karjának verítékéből ered a Nílus. Az Újbirodalom végétől összekapcsolódtak Ré istennel (Ré-Ozírisz), és napkoronggal a fején ábrázolták. A hellenisztikus korban kultusza összeolvadt Ápisznak, a szent bikának kultuszával ls az isten új összetett alakja, amely a Szarapisz nevet kapta (Ozírisz-Ápisz), az ország határain túl is széles körben ismertté vált. Ozírisz kultusza az Egyiptom meghódította Kúsban (az ókori Núbiában) és más országokban is elterjedt. A görög-római korban kultusza (más görög és keleti, a természet elhalását és újjáéledését szimbolizáló isteneknek : Attisz, Adónisz, Tamnúz – kultuszához hasonlóan) széles körben elterjedt Nyugat-Ázsiában, Európában és a Fekete-tenger északi részén is.